nadályozás

Full text search

nadályozás: folyók mentén, mocsarakban, a rét ombolyos, ’zavaros’ vizében szegényebb emberek, cigányok rendszeresen szedték s helyenként ma is szedik a piócát vagy nadályt (orvosi pióca, lat. Hirudo medicinalis, a Dunántúlon: pihóka, pióka, piuka; a Tiszavidéken: nadály; Beregben: piánc; Erdélyben: vérszipó). Nadályszedők voltak a pákászok is. Az összeszedett nadállyal vásárokra, faluról falura járt a nadályos, aki a tiszántúli utcákon „Nadályt, vegyenek, nadályt!” kiáltással árulta portékáját. A szegedi piac jellegzetes alakjai a kiskundorozsmai nadályosok. Az Ormánságban a nadály gyűjtői és árusai a piókás szülék. A falusi házak ablakában néhol még ma is gyakran ott áll a nadályos üveg, s benne jó néhány pióca nyújtózkodik. A nadályt a hagyomány szerint csak Szent György-napig (ápr. 24.) fogják. A Tiszántúlon a nadályos beleáll a vízbe, pálcikával alányúl a feléje kígyózó nadálynak s kiemeli. Zsinegre kötött húst is vetnek a vízbe, s a rátapadó nadályokat lefejtik. Gyakran a nadályos meztelen lábszárral áll bele a vízbe, s a rátapadó nadályra sót hint, meleg pipával érinti, füstöli, hogy lehulljon a lábáról. Leveles tengeriszárat is dobnak a vízbe, s körülötte felkavarják az iszapot. A menekülő nadályok a kukoricaszár levelei közé bújnak, s rejtekhelyükkel együtt kiemelik a férgeket a partra. A cigányok rossz lovat állítanak a vízbe, az iszapot felkavarják, s egy idő múlva a partra vezetik a lovat, s a nadályokat leszedik az állatról. A nadályt magas vérnyomás, köszvény, tüdőgyulladás s más betegségek ellen használják a népi gyógyászatban. Fogfájás ellen még az ínyre is rakják. A nadály a köpülyözést helyettesítette. Ha már elegendő vért szívott, sót, hamut hintenek szívókája köré, s ekkor leválik a testről. – A nadályt már az ókortól kezdve alkalmazták a népi gyógyászatban. A múlt század végéig az orvostudomány is ajánlotta. Feltűnő azonban, hogy a prerómai Germániában gyógyításra még nem használták. Későbbi gyakori alkalmazásáról azonban több történeti feljegyzés maradt fenn germán területről is. A mai angol nyelvben elnevezésének (leech, óangol laece) eredeti jelentése „gyógyító”, „orvos” volt. Közép-Európában, a Mediterrán vidékén még gyakori a nadály alkalmazása a népi gyógyászatban. Sok nadályt gyűjtöttek századunk elején a Kaspi-tenger mocsaras partvidékén, s onnan még Teheránba is elhordták. – Irod. Hoffmann-Krayer, E.–Bächtold-Stäubli, H.: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens (Bd. I. Berlin–Leipzig, 1927); Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934); Babus Jolán: A lónyai vizek néprajza (Népr. Közl., 1959).
Gunda Béla

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi