Nagy Lajos: A magyar lovagkirályról (1326–1382) számos →névmagyarázó monda szól, így pl. a helembai Királyszék onnan nyerte nevét, hogy a márianosztrai erdőkben vadászó király ott szokott megpihenni; a régi Szatmár megyében Asszonypataka, Királyasszony forrása viszont anyjáról és feleségéről volna elnevezve, akik itt időztek, mialatt Nagy Lajos a szászok ellen harcolt. Nemesség- és birtokadományozó, valamint →címermondák is jeles számmal kapcsolódnak személyéhez, így Makray Lászlóé, aki egy vár ostroma alkalmával levágott jobbjából kikapva bal kezével tűzte ki a zászlót. Pécsett tudni vélték, hogy a püspöki kertben olajfát ültetett el, amely a mohácsi csata délutánján hirtelen kiszáradt. Mindezen történetek feltehetően újabb koriak. Bár monografikus vizsgálatuk egyelőre hiányzik, valószínűleg műköltői eredetűek. A középkor kiemelkedő jelentőségű uralkodójának alakja belemosódhatott a késő középkori lovageposzok és lovagregények királyalakjainak típusába, mint erről a →Toldi-mondakör és Ilosvai Selymes Péter históriája (1574) tanúskodik. A délszláv népköltészet nagykunsági pásztorkodásról szóló epikus énekei is sejtetik, hogy a király egykor a magyar folklór szereplője volt. – Irod.Szendrey Zsigmond: Történeti népmondáink (Ethn., 1926).
Sándor István
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.