népiség: esztétikai értelemben a népi kultúra társadalmi hovatartozásának esztétikuma. Mindenfajta etnocentrizmus értéknek tekinti, hogy a kultúra javai egyszersmind etnikailag is meghatározottak. Ennek indokolatlan, más értékeket háttérbe szorító felfogása a nacionalizmus, helyeselhető fajtája viszont a népi kultúra jelenségeinek történeti, nemzeti és etnikai kötöttségeire utal. A népiség elgondolása általában (bár nem mindig) a dolgozó nép fogalmához kapcsolódik, ilyen értelemben a munka (legtöbbször paraszti munka) tárgyait és eredményeit állítja a középpontba. Rendszerint társul ehhez a kollektivitás (→közösségi jelleg) és a demokratizmus, mint a népiség elválaszthatatlan vonásainak hangsúlyozása. A →népiesség és általában a →folklorizmus nemegyszer éppen a népiséget kereste a folklórban, rendszerint azonban csak némely vonását hangsúlyozták teoretikusan is, és e kategóriákat a szaktudomány is átvette. – Történetileg először Herder filozófiájában bukkan fel a népiség megfogalmazása, majd a romantika általában használja e kategóriát, de csak W. H. Riehl kezén válik a német népiség reakciós ideológiává. Ennek bizonyos szempontból folytatása a néprajzi tradicionalizmus és nacionalizmus, amely azonban a magyar kutatásban sohasem volt társtalanul uralkodó jellegű irányzat. A forradalmi népiség (pl. a narodnyikok ideálja) szintén csak áttételesen bukkan fel a magyar néprajztudományban. Ehhez hasonlóan a jelenlegi filozófiai antropológiának a „cselekvés-filozófia” alapján kidolgozott új népiség-elgondolása sem talált nagyobb visszhangra nálunk. A népiség kategóriáját kritikailag csupán a magyar hegelianizmus, ill. a szellemtörténet bírálata során megformálódott elgondolások vizsgálták. – Irod.Huizinga, J.: Patriotizmus, nacionalizmus (Bp., é. n.); Grieger, Paul: La caractérologie ethnique (Paris, 1961); Hoffmann Tamás: Az etnográfia „népi” fogalmáról (Ethn., 1962); Voigt Vilmos: Szaktudományos antropológia és filozófiai antropológia (Valóság, 1967. 1. sz.); Wortman, R.: The Crisis of Russian Populism (Cambridge, 1967); Strobach, Hermann: A marxista népfogalom és annak jelentősége a néprajzkutatás tárgyának meghatározásában (Ethn., 1969); Malinin, V. A.: Filoszofija revoljucionnovo narodnyicsesztva (Moszkva, 1971).
Voigt Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.