népzenei hangrendszerek
népzenei hangrendszerek: átvitt értelemben azok a hangkészletek, amelyekkel egy-egy népzene vagy annak egy-egy csoportja él. A szó tulajdonképpeni értelme a hangok tudatos választását és egymásra vonatkoztatását is magában foglalja, ami éppen a legegyszerűbb, ill. kezdetleges népzenében még nincs vagy nem lehet meg. Kezdetleges népzenei hangrendszerek a fejlettekkel együtt is élnek, mint ezt a → gyermekdalok bizonyítják. Elnevezésében bi-, tri-, tetra-, penta-, hexa-, heptachordnak mondjuk azokat a hangkészleteket, amelyek skálába rakva egész- és félhang távolságokból álló (diatonikus) két-, három- stb. lépcsős sorozatokat adnak, míg a bi-, tri-, tetra-, penta-, hexaton rendszereken (vagy -tóniákon) olyan készleteket értünk, amelyek sorbarakása után a szomszédos hangok között a fél- vagy egészhangnál nagyobb távolságokat is találunk. A 2–4 fokos rendszereket sokszor a pentatónia előzményeiként (prepentatónia) is kezelik. Anhemiton pentatóniáról beszélünk, ha a rendszerben nem találunk félhanglépést (ilyen a magyar dallamok a c d e g sora), ennek ellentéte a félhanglépéses hemiton (pl. a távol-keleti c e f g h); a reneszánsz utáni hallásfejlődés hatására az előzőt, moll jellegűnek mondjuk, mert kezdőhangja fölött kisterc távolságot találunk, az utóbbit a nagyterc távolság alapján dúr jellegűnek (a kettőt a kvinttel kiegészítve moll, ill. dúr hármashangzatot kapunk). Az egyes rendszerek más-más hangja szolgálhat alaphangként, ill. a skála kiindulópontjaként ún. modális sorok képződnek a rendszeren belül. Ilyen modusok észlelhetők az európai, köztük a magyar népdalok nagy részében, melyek a d-re (dór), e-re (fríg), f-re (líd), g-re (mixolíd), a-ra (eol) épített skálákból veszik hangkészletüket (másképp: re-, mi-, fá-, szó-, lá-modusban állnak). A népek egymás közötti zenei érintkezésének nyomai is sokszor idegen vagy feltűnő népzenei hangrendszerekben jelentkeznek. Az ún. „magyar skála” nem más, mint kettős bővített másodlépésével a török hódítás zene nyoma, mely az egész Balkánon is megtalálható. A népzenei hangrendszerek beláthatatlan gazdagsága indította meg a → népzenekutatás fellendülését, a zeneelméletet is: az első rendszerek a dallamkészlet analízise alapján keletkeztek, ugyanakkor kiindulópontjai voltak a mesterséges rendszerek további sorának (mint a távol-keleti distanciaskálák, pl. a 7 egyenlő közre osztott oktáv). – Irod. Sachs, Curt: The Rise of Music in the Ancient World (New York, 1943).
Rajeczky Benjamin
