nyomás (lat. calcatura, spatium, tractus), járás, vető: eredeti jelentésében az a földdarab, határrész, amelyet a termény betakarítása után a következő vetésig legeltettek. Az ilyen földet a legelő állat megtapossa (calcatura: ’taposás’), trágyája kiöli a gyomot és javítja a talaj minőségét. A nyomás ennek a jelentésnek az alapján válhatott a nagy múltú két- és háromnyomásos gazdálkodás meghatározó alapszavává a magyar nyelvben. A nyomásos rendszer egyik legfontosabb ismérve ugyanis éppen az, hogy a szántóföld évenként soron következő fele vagy harmada évről évre pihentetés céljából vetetlenül marad, s erre az időre legelőül szolgál. A határ valamely részének „nyomásban maradása”, „nyomásban tartása”, ill. a „nyomásszántó, nyomásrét” kifejezések mögött átmenetileg legeltetett területet kell érteni. A nyomásforduló ebben az értelemben későbbi terminus, és a vetett-pihentetett föld váltakozását, körforgását jelenti. (→ még: javított háromnyomásos rendszer, →mező, →nyomáskényszer, →ugar) – Irod. Belényesy Márta: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XV. században (Ethn. 1954); Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században (Agrártörténeti Szle, 1961).
Török Katalin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.