oldalház, oldalkamra, oldalszoba
oldalház, oldalkamra, oldalszoba: a hagyományos lakóházak bővítésének elterjedt módja. A lakóépület hátsó homlokzatához a lakószoba felényi, harmadnyi szélességének megfelelő méretű helyiségsort emeltek. Különösen boronafallal építkező vidékeinken voltak gyakoriak az oldalházak. A boronatechnika alkalmazása ugyanis különösen kedvezett szélesebb alaprajzú épületek létesítésének. Erdélyi leltárak a 16–18. sz.-ból széles körű előfordulását mutatják, a → keleti háztípus elterjedésterületén mind a polgári, mind a nemesi rétegek gyakorta építettek lakóházaikhoz oldalházakat, de a paraszti közösségekben is széles körben elterjedt. Ilyen típusú a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeum együttes 17. sz.-i (1678-ra datált) mestergerendájú, Kászonimpérről átszállított székelyháza. Egyéb házvidékeinken sem volt ismeretlen megoldás az oldalházakkal való épületbővítés, azonban szinte kivétel nélkül mezővárosi polgárosult elemek vagy nemesi építtetők éltek ezzel a megoldással. Így vagyoni szintet jelző szerepe volt. Erre utal az a tény is, hogy feltűnően nagy számban fordulnak elő hegyaljai településeink központjaiban. – Az oldalházak építészeti kiképzése nem tért el általában egyéb helyiségekétől. Ablakaik a szomszédos lakószobáéval azonos méretűek voltak. Az erdélyi oldalházakat és a szobákat elválasztó falakba általában nem építettek be ajtókat, sőt néha egészen széles nyílást készítettek, alkóvszerű kialakítással éltek. A nyelvterület központi vidékein mindig ajtót építettek be. Ajtó vezethetett az oldalházból a pitvar mögötti térbe is. Előfordult, hogy oldalházat alakítottak ki az udvar felől a folyosó-tornác beépítésével. Ezt azonban ritkán nyitották össze a lakószobával. Az oldalházakat elsősorban hálóhelyként hasznosították. Irod. B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben (Bukarest, 1970); Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Kászoni székely népművészet (Bukarest, 1972); Barabás Jenő: A székely ház alaprajzi fejlődéséről (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1973); Gilyén Nándor–Mendele Ferenc–Tóth János: A Felső-Tiszavidék népi építészete (Bp., 1975).
Oldalkamrás ház alaprajza (Kászonimpér, v. Csík m., 1950-es évek)
Filep Antal
