oltár: asztalszerű építmény a r. k., gör. kat., gör.-kel. és ev. templomban, ahol a különböző szertartásokat végzik (áldozás, ima). A néphitben gyakorolt s a templomban véghezvitt →mágikus eljárások legtöbbje körülötte zajlik le. A felette elmondott →mise adja meg gyógyító, betegségűző, szerencsét hozó erejét mindannak, amit mágikus céllal az oltárra, a terítő és vánkos alá tesznek vagy rejtenek. Már a Debreceni Codex megemlíti azt a hiedelmet, hogy az elszáradt menta az éjféli misén (→karácsony) az oltárra téve újra kizöldül. Bácsban a →pünkösdi mise alatt oltáron tartott koszorú porával dörzsölgetik a szemmel vert gyermeket. Egy 18. sz. közepéről való csepregi feljegyzés szerint a gyermek szem- és szájtörlő kendőcskéjét az oltárra teszik, hogy jó alvó legyen. 17. sz.-i szokás volt, hogy a gyermekágyi avatás befejezése után az anya a bábával az oltárt körüljárta (→körüljárás). Az oltár tartozékai a hit szerint gyógyításra is alkalmasak voltak, pl. Göcsejben úgy tartották, hogy az oltárterítő sarkával ledörzsölt csecsemő arca megtisztul minden csattogzástól. Biharban a fájós fogat az oltárdeszka kis szilánkjával piszkálgatták. – Irod. Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (Ethn., 1940).
Diószegi Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.