Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760–Nagybajom, 1820)
Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760–Nagybajom, 1820): népköltési gyűjtő, ügyvéd, mérnök, költő. 1773-tól 1780-ig a debreceni kollégiumban tanult, majd ügyvédi és mérnöki képesítést szerzett, 1783-tól haláláig gazdálkodással foglalkozott Somogy és Zala különböző vidékein. Korának kedvelt költője volt. Gazdag – régi népi, népszerű, valamint részben saját műköltői alkotást tartalmazó – kéziratos gyűjteményei jelentenek különös folklorisztikai értéket. Számos 17–18. sz.-i, így kuruckori népdal mellett máig énekelt népi szövegek sorát elsőnek jegyezte fel s jó zenei érzékkel rögzítette dallamukat is. – F. m. Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek (Kiadta Bartha Dénes és Kiss József, Bp., 1953); Énekes poézis (Válogatta Katona Tamás, az utószót írta Küllős Imola, Bp., 1979). – Irod. Erdélyi Pál: P. H. Á. (Erdélyi Múzeum, 1908); Mészöly Gedeon: P. H. Á. énekeskönyve (Népünk és Nyelvünk, 1930); Hegyi Ferenc: P. H. Á. (Debrecen, 1939); Papp Vilmos: P. H. Á. ismeretlen levelei az Őrség ügyében (Vasi Szle, 1964).
Pálóczi Horváth Ádám
Sándor István
