parlagszőlő
parlagszőlő: 1. műveletlenül hagyott vagy elpusztult szőlőterület. Pallag, pusztaszőlő néven is ismert. A feudális jogszokás szerint országosan elterjedt gyakorlat volt, hogy a három évig parlagon hagyott szőlőt bárkinek jogában állt művelés alá venni, ill. a földesúr vagy a kommunitás kibecsültethette az addigi birtokost és más jobbágy használatába adhatta. A parlagából felvállalt szőlőt háromévi dézsmamentesség illette meg (→ bordézsma). – 2. parlagszőlőnek nevezték a századfordulón a → filoxéra által elpusztított szőlőterületeket is. – Irod. Tárkány Szücs Ernő: Vásárhelyi testamentumok (Bp., 1961); Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767–1849 (Bp., 1967).
Égető Melinda
