partlakás: emberi lakóhelyül szolgáló, partos domboldalba vájt üreg. Készítéséhez elsősorban jól faragható és vájható agyagos lösztalaj vagy vulkános, esetleg puha mészkő anyagú part kell. A legkezdetlegesebb partlakások egy-egy ajtóval zárható üregből állnak. Másoknál a kivájt előtérből mellékhelyiségek is nyílnak. Van oszlopos tornácos előterű, sőt többszintes partbavájt hajlék is. A simára nyesett utcai falat sokszor fehérre meszelik. – A partlakás az emberi lakóhely egyik legősibb formája. Mindenütt előfordul, ahol a készítéséhez megfelelők a talaj adottságai. Mo.-on különösen a Dunántúlon, elsősorban Tolna és Fejér megyében, valamint Eger környékén, pl. Sirokon gyakori. A középkorban valószínűleg egész falvak akadtak, amelyeknek lakossága partbavájt lakásokban élt. Volt falu, amelyik még a 18. sz. elején is csupa partlakásokkal települt újjá (pl. a Tolna megyei Miszla). A 20. sz. elején a partlakások már alacsony szociális szintjelzők voltak, a falvak szegényebb rétege lakott bennük. Általában a zárt település szélén vagy azon kívül álltak, a faluból kivezető utak partoldalába vájva. – Irod.Kovách Aladár: Kezdetleges épületek Tolna vármegyében (Népr. Ért., 1912); Bátky Zsigmond: Barlanglakások Borsod megyében (Népr. Ért., 1906); Andrásfalvy Bertalan: Pátyi pincehegy (Népr. Ért., 1954); Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben (Egri Múz. Évkve, 1970–71); Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Miskolc, 1977).
Partlakás külső képe és szobája (Vörösmart–Szamárszurdok, v. Baranya m., 1970-es évek)
Bárth János
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.