perec: különféle összetételű tésztából sült, apró, karika alakú, kemény vagy porhanyós sütemény. Elsősorban a szegényparasztságból kikerülő perecsütő asszonyok készítménye, amit rendelésre, piacra, vásárra csináltak. E perecek többségét először vízben megfőzik, azután sütik. Ritkább a csak sütött perec. A parasztság nagy ünnepekre süteményként, munkaalkalmakra gyakran →öntött tésztaként tálalta. A perecsütő központok piacterülete gyakran pontos földrajzi határokkal illeszkedett egymáshoz. Jelentősebb pereckészítő központok századunkban Debrecen, Erdőhorváti (Hegyalja), Somodi (v. Abaúj-Torna), Kapuvár (vert perec, rábaközi perec). A Székelyföldön híres a csíki perec. A debreceni perecsütők már a 17. sz.-ban társaságba tömörültek, a 18. sz.-ban a perecesek a béles- és kalácssütőkkel társulva alkottak céhszerű testületet. (→ még: kalács) – Irod.Bakó Ferenc: Az erdőhorváti perec-sütő asszonyok (Ethn., 1952).
Felső képen: perec sütése, alsó képen: perec kemencébe rakása (Debrecen, 1935)
Kisbán Eszter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.