ritka legényes: az erdélyi →legényes férfitánc típus lassú (= ritka) tempójú rokona. Egyéb elnevezései: lassú legényes, magyar tánc, magyarul ritkán, régies, ritka fogásolás, ritka magyar, ritka magyar tánc, ritka pontozó, ritka tempó, ritkázó, szegényes. A Mezőség nyugati felén, a Kis-Szamos- és a Borsa-völgyében általános, de előfordul Kalotaszeg volt kisnemesi falvaiban és a Maros mentén (v. Alsó-Fehér m.) is. A ritka legényes és a legényes gyakran táncpárként kapcsolódik (Kis-Szamos völgye, Szék: sűrű- és ritka tempó). Két altípusát különböztetjük meg: a) a legényesnél 1/3-dal lassúbb (Mm. = 80–90) tempójú és -os táncmetrumú ritka legényest hangszeres →kanásztánc(ardeleana, kolomejka) dallamok kísérik. A legényes formakincse a ritka legényesben gazdagabb ritmikával jelenik meg hasonló →pontszerkezetekben; b) a Mm. = 126–160 tempójú -es táncmetrumú ritka legényest augmentált, pontozott ritmusú, hangszeres →verbunkszerű dallamok kísérik. A legényes motivikája itt amorfabb formában jelenik meg és zenei tekintetben a legényes és verbunk közötti átmenet egymást követő két fokozata. A ritka legényes többféle néven (de ponturi, fecioreşte rar, româneşte de sărit, ungureşte rar, haidău, de bota) és változatban (botos, páros, kötött szerkezetű) a középerdélyi románság körében is gyakori. Sokszor kifejezetten etnikus jellegű, ugyanis a vegyes falvakban a románok a ritka legényest, a magyarok pedig a sűrű legényest tartják magukénak (Kalotaszeg v. Alsó-Fehér m.). (→ még: pontozó, →táncrend) – Irod.Costea, C.: Jocuri fecioreşti din Ardeal (Bukarest, 1961); Kallós Zoltán: Tánchagyományok egy mezőségi faluban (Tánctud. Tanulm., 1963–64, Bp., 1964); Martin György: Der siebenbürgische Haiduckentanz (Studia Musicologica, 1969); Martin György: Mezőségi férfitáncok (Táncműv. Ért., 1970); Martin György: Legényes, verbunk, lassú magyar (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1973).
A ritka legényes táncírása (Feketelak, v. Szolnok-Doboka m.)
Martin György
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.