sarkantyús tánc
sarkantyús tánc: a → verbunk, a → csárdás sarkantyúval járt változatainak a jelölése (→ eszközös táncok, → táncsarkantyú). A nép azokat a táncokat nevezi sarkantyús táncnak, amelyekben a sarkantyúpengetésnek, ill. a sarkantyú használatára emlékeztető mozdulatoknak ma is szerepe van. Forrásaink a 18. sz.-tól említik férfitáncaink jellegzetes sajátosságaként a bokázó-sarkantyúpengető mozdulatokat. A sarkantyús táncnak különböző népi elnevezései ma már főleg csak az ÉK-i Felföldön (Abaúj és Zemplén m.), a Bodrogközben és a Nyírségben ismeretesek (hatoztatás, kocogtatás, pityegtetés sarkantyúval, sarkantyús verbunk, sarkantyúzás stb.). – Irod. Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Lugossy Emma: 39 verbunktánc (Bp., 1954); Molnár István: Pusztafalutól – Karcsáig. Abaújmegyei táncok és dalok (Bp., 1953); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958).
Pesovár Ferenc
