sellő
sellő: mesés lény, melynek emberi felsőteste egy vagy kettős halfarokban folytatódik, leginkább nőalak (hableány). Tulajdonképpen az antik madártestű szirének középkori megjelenési formája, mely már a 7. sz.-tól kimutatható. Ennek megfelelően a középkori értelmezés, miszerint a sellő a csábítás jelképe, szintén az ókorból ered. Az azonosítást jelzi egy 1180-ból származó pénzérme, melyen a halfarkú sellő nő mellett Sirena felirat szerepel. Ez az azonosítás mehetett át a magyarba is, így pl. az 1767-es Pápai-Pariz Ferenc–Bod Péter latin–magyar szótárában a siren „tengeri állat, fellyül félig leány, alól hal” (hasonlóan Wagner: Phraseologia, 1750). Közép-Európában az ilyen sellő a 17. sz. óta népi alkotásokon is kimutatható. A mo.-i népművészetbe a sellő a festett templomi berendezések ábrázolásai nyomán juthatott. A tancsi ref. templom mennyezetén (1676) kétfarkú, hosszú szakállas férfi sellő látható sirenes felirattal. A 18. sz.-i templomi sellőábrázolások már egyfarkú nőalakot mutatnak, így Erdélyben Maksán (1760), Bánffyhunyadon (1780, sirén felirattal), a Dunántúlon Szennán (1787), Drávaiványin (1792). Ez az egyfarkú sellőforma ment át a népművészetbe, ilyenek Mo.-on a 19. sz.-ból ismertek. Egyik legszebb megfogalmazásuk egy csokonyavisontai (Somogy m.) tükrösön látható (1860-as évek). Hódmezővásárhelyen és Tótkomlóson a 19. sz. 2. felében cserépből készítettek lapos domborműves asszony sellőfigurát, karjában csecsemő sellővel és férfi sellőt, ezek arra szolgáltak, hogy párosan az ablak két oldalán elhelyezve, szalaggal hozzájuk kössék a széthúzott függönyszárnyakat. A Nagykunságból a 19. sz.-ból több borotvatartó ismert sellőábrázolással. Egy 1842-ből való példányon a sellő keresztet visel a fején.
Sellő református templom mennyezetén (Drávaiványi, Baranya m., 1792)
Református templomi pad mellvédjének díszítése, templomtorony és sellő ábrázolásával (Szenna, Somogy m., 1787)
Függönygombként használatos sellő-figura, ólommázas cserép (Hódmezővásárhely, Csongrád m., századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum
Sellőábrázolás spanyolozott tükrösön (Csokonyavisonta, Somogy m., 19. sz. harmadik negyede) Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
