sóvetés, a: a tárnokiakra, gagyiakra, galagonyásiakra, domonkosiakra stb. ráfogott tréfás mese, →falucsúfoló, mely szerint az illető falubeliek sót vetettek, hogy ne kelljen drága pénzen venniük a boltban, s várták, hogy majd kikel. A sóföldön csípős csalán nőtt, s az együgyű emberek előre örültek a jó termésnek (AaTh 1200). Egyes változatok szerint négy ember saroglyán hordozta körül a csőszt, nehogy letapossa a sóvetést (MNK 12011), mások szerint ágyúval lőtték le, mivel learatni nem tudták (AaTh 1202). A darnóiak, lövéteiek stb. tepertőt ültettek, hogy legyen belőle malac, mások tehénfarkat, hogy legyen belőle borjú, a gagyiak aranyport, hogy legyen belőle aranypénz stb. (MNK 12001–9). Európa-szerte ismert. – Irod.Thompson, St.: The Folktale (New York, 1946); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I–II., Pécs, 1957); Kovács Ágnes: A rátótiádák típusmutatója (MNKF, 3., Bp., 1966).
Kovács Ágnes
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.