sózás: 1. a legelőn járó és istállózott állatok élettani okokból fontos sószükségletét kielégítő eljárás. A legelőn járó állatok számára az itatókút vagy az állás körül nagy marhasódarabokat helyeznek a sózó ágas csonkjai közé vagy alacsonyan elhelyezett vesszőkosarakba, deszkából összerótt, alacsony lábakon álló sózó vályúba, s azt az állatok szükség szerint nyalogathatják. Az istállóban a sódarabokat a jászolba vagy a jászol fölé a falra akasztott sózó rácsba rakják, a takarmány közé keverik (korpa, moslék) vagy a száraztakarmányt sós vízzel locsolják. A Sóvidéken sós források vizével (sóskutak) itatják a szarvasmarhát. A 18. sz.-i állatorvosi gyakorlat a sózást a marhapestis gyógyszerének ajánlotta, a paraszti gyakorlatban ma is élő eljárás, hogy az elállott kérődzést a szarvasmarhánál sós véres víz itatásával indítják meg. – Irod.Balogh István: Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században (Népr. Közl., 1959); Béres András: A jószág sózása, sózóvályú (Ethn., 1965). – 2. Élelmiszertartósítási eljárás. Önállóan alkalmazzák az Alföldön a →szalonnakészítésnél. →Füstöléssel kapcsolódik más vidékek szalonnaeltartásához és mindenütt a hústartósításhoz. Éves húskészletek csak sózással való konzerválása – az északi-szláv és skandináv vidékek hordós sós húsa – nálunk ismeretlen. Sózás és savanyítás kapcsolódik az egyedül Kiskunfélegyháza palóc származású lakosságánál megfigyelt eljárásnál, ahol a savanyítandó káposzta közé →juhhúst tesznek. A parasztháztartás sózóedénye nagy fateknő, ebben →disznóöléskor a húst és szalonnát állandó rend szerint helyezik el. Híres régi dunai vizatelepeinken szokásos volt a kereskedelmi forgalomba szánt viza sózása. A folyami kishalászatban a 19. sz. végéig jelentős →haltartósítás kiinduló művelete szintén sózás. – Irod.István Lajos: A korondi sósvíz és használata (Népismereti dolgozatok, Bukarest, 1978).
Sózóvályú (Hajdúszoboszló-Angyalháza, Hajdú-Bihar m., 1963)
Sózórács (Hortobágy-Gyökérkút, Hajdú-Bihar m., 1957)
Balogh István–Kisbán Eszter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.