szabadalmas szőlő, szabad szőlő: feudális viszonyok között keletkezett sajátos birtoklási forma, amely nem nemesi birtokhoz kapcsolódik, mégsem tételez fel jobbágyi függőviszonyt. A szabadalmas szőlők nagyrészt úgy jöttek létre, hogy a földesúr az adott szőlőterületet ideiglenesen felszabadította a jobbágyszolgáltatások alól (→bordézsma). Általában valamilyen szolgálat jutalmaképpen volt elnyerhető, ideiglenes kedvezményül szolgált. Kevésbé gyakori eset volt, hogy a dézsmás szőlő birtoklója bizonyos pénzösszeg lefizetése ellenében örökre liberáltatta, vagyis szabaddá tette szőlőjét a dézsmakötelezettség alól. Ezt általában csak nemesi jogállásúak érhették el. – A szabadalmas szőlő a dézsmás szőlőhöz hasonlóan eladható, elzálogosítható volt és végrendelkezési jog alá esett. Szabadalmas szőlője nemesnek, városi polgárnak, jobbágynak egyaránt lehetett. A jelenség főként a Hegyalján volt elterjedt, ahol a 16–17. sz. folyamán a szabadalmas szőlők túlnyomó részét →extraneusok birtokolták. Itt a szabadalmas szőlők státusa a 18. sz.-tól állandósult és a szabad paraszti földtulajdon korai megjelenési formáját képviselte. Ez a birtoklási forma azonban, a szabadalmas szőlők viszonylagos csekély száma miatt, a társadalmi rétegződésre nem volt hatással. (→ még: szőlőbirtoklás) – Irod.Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században, különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira (Agrártört. Tanulm., Bp., 1960); R. Péter Katalin: Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében a XVII. század végén (Agrártört. Szle, 1964).
Égető Melinda
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.