szabadvacok, kopaszállás: az állatok enyhely és építmény nélküli, puszta tartózkodó és hálóhelye a legelőn. A →gulya, a →juhnyáj a nyári gyeplegelőn, még inkább ősszel a felszabaduló szántóföldeket járva, gyakran éjjelezett a szabadban, szabadvackon. A ménesek, a lovak mozgékonysága miatt csak elvétve töltötték az éjjelt a karámon kívül. Az ősztől az erdőket járó makkoló sertésnyájak (→makkoltatás), különösen az Alfölddel szomszédos erdélyi hegyekben rendszeresen szabadvackon voltak éjszaka. A nyáj körül hatalmas tüzeket raktak, a pásztorok és nagytestű kutyáik a tűz mellett aludtak. A →külterjes állattenyésztés idejében az építményeken és természetes védelmen kívüli elhelyezés gyakoribb a belterjes tartásmódnál, a szabadvackon való elhelyezés elsősorban a tavasztól őszig a legelőn tartózkodó gulyáknál maradt fenn. Néhol, pl. a Kiskunságban a szabadvacok helyett a kopaszállás elnevezést használják. – Irod.Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Szabadfalvi József: Nomád teleltetési rendszer az Alföldön (Műveltség és Hagyomány, 1966); Szabadfalvi József: Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén (Műveltség és Hagyomány, 1968); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, 1970).
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.