Szamos mente: a Kis- és Nagyszamos melléke az erdélyi →Mezőség É-i és Ny-i szélén. Két külön részből álló táj. A Nagy-Szamos mente Retteg és Bethlen környéki, a Kis-Szamos mente a Dés, Szamosújvár és Kolozsvár környéki magyarlakta községeket foglalja magában. A Szamos mente Erdélynek a magyarság által legkorábban betelepült vidékei közé tartozik (10–11. sz.). A középkorban a bükkerdők övéig viszonylag sűrűn magyarok által lakott táj volt, csupán néhány szász (12. sz. vége) és szórványos román település bontotta meg etnikai egységét (16–17. sz.). A 16–17. sz. pusztító háborúi ritkították meg erősen a magyar lakosságot, különösen a tizenöt éves háborúban (1591–1606) szenvedett sokat a vidék, annyira, hogy etnikai képe is megváltozott. Magyar lakossága ma románokkal vegyesen lakik. A Szamos mente korábban közigazgatásilag Belső-Szolnok és Doboka megyékhez, majd Szolnok-Doboka megyéhez tartozott. Néprajzilag alig kutatott. Népi műveltségében hozzá hasonló a Ny-ra fekvő →Borsa völgye és a szomszédos Mezőség is. – Irod.Kádár József–Réthy László–Tagányi Károly: Szolnok-Doboka vármegye monográphiája (I–VII., Dés, 1900–1905); Makkai László: Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején (Kolozsvár, 1942); Aldobolyi Nagy Miklós: Magyarok a Kis-Szamos mellékén (Kolozsvár, 1943); Szolnok-Doboka magyarsága (Szerk. Szabó T. Attila, Dés–Kolozsvár, 1944).
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.