szappanfőzés: mosószappan készítése házimunkával vagy kisipari eljárással. Nagy múltú foglalkozás, legtöbb helyen háziiparnak számított, de nagyobb városokban céhek is alakultak. A kecskeméti szappanos céhben a 17–18. sz.-ban 20–30 mesterember dolgozott. Módosabb parasztgazdaságokban az elmúlt száz évben kezdtek vele foglalkozni, elhagyva az addig hamulúggal pácolva folytatott mosást. A szappanfőzéshez egész évben gyűjtik a zsíros hulladékot, disznó-, marha- és birkafaggyút vagy az olajpogácsát. A szappanfőzés ideje kora tavaszra, rendszerint a húsvét előtti hetekre esik. Az Alföldön régebben a kiszáradt tavak fenekéről söpörték össze a sziksót (szódát), amelyből megfelelő mennyiségű hamu és mész hozzáadásával lúgot főztek. Újabban boltban vásárolják a lúgot; konyhabeli vagy udvari katlanba teszik, fölforralják, majd beleeresztik az előkészített szappannak valót. Előbb lángon főzik, hogy a folyadék szétmarja, utána lassú tűzön, míg a kicsapódó szappan a lúg fölé nem kerül. Ha fehér szappant akarnak, új lúgban harmadszor és negyedszer is kifőzik. A főzés elkészültével a folyékony szappant ruhával letakart farekeszbe öntik; padláson vagy a szoba mestergerendáján jól kiszárítják. Kihűlés után kockára darabolják és a padláson újra kiszárítják. A Nyírségben szegényebb helyeken kevés zsiradékkal, burgonyából is főztek szappant. – Irod.Kiss Lajos: A szappanfőzés Hódmezővásárhelyen (Népr. Ért., 1931); Szabó Kálmán: A szappanfőzés Kecskeméten (Népr. Ért., 1932); Kiss Lajos: A szappanfőzés Szabolcs vármegyében (Debreceni Szle, 1939); Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete (II. Szeged, 1977).
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.