szarumunka

Full text search

szarumunka: a szarumunka paraszti-pásztori és mesteremberi szinten a szarvasmarha, kisebb mértékben a kos szarvának, kivételesen a lópata szarujának megmunkálását jelenti. (A szarvasagancs feldolgozását lőporszaru). A marha szarvát üregessége alkalmassá teszi kürtnek, ivókürtnek ( ivótülök), tokmánynak; kisebb darabjaiból tölcsérfélék (kolbász és hurkatöltő, íróka) és befenekelve-fedelezve ivó- és tartó edények ( sótartó, rühzsírtartó, más gyógyítószert tartó kupák, lőporszaruk, méhkereső, szarupohár) készíthetők. Forró vízben meglágyított, sámfára húzott szaruból laposra formált eszközök is készültek. A tokmányt, sótartót a parasztemberek olykor bevésett vagy bekarcolt monogrammal, évszámmal, magyar címerrel, virágos ággal díszítették, amit kiegészíthetett egyes felületek választóvízzel való sárgítása. A szarutárgyak díszítése azonban különösen a pásztorművészetben ( alföldi pásztorművészet, dunántúli pásztorművészet) jelentős. Kürtökre, ivókürtökre, só- és rühzsírtartókra igen változatos vésett, karcolt, a Dunántúlon emellett spanyolozott ( spanyolozás) geometrikus és virágdíszítés, figurális ábrázolás kerülhetett. Díszítésük a pásztori munkákhoz kapcsolja a néhány ismert szaru lőportartót, ezek vagy a szarv hegyéből készültek laposra formálva karcolt, sárgított díszítéssel, vagy lapos sótartóhoz hasonlóak, de fedelükön lőporadagoló nyílás van. Más tárgyakhoz és munkákhoz a forró vízben meglágyított szarut fölhasogatták és egyenesre préselték, esetleg lemezeire bontották. A pásztoremberek ilyen szaruból készítettek csatot, gyufatartót, óraláncot és vágták ki az apró figurákat botok, karikás ostornyelek, borotvatokok berakására. Szarulemezekből dolgoztak a fésűsök. A nagy kontyfésűkre papírra rajzolt minták szerint fűrészeltek finom áttört díszt. Elvétve van példa a szaru plasztikus faragására is: pásztorok gyűrűt, juhászkampófejet készítettek így. A szarunak ez a változatos pásztori-paraszti használata sem keleti, sem nyugati szomszédainknál nem található meg. A lőporszaruk, kürtök, szarupoharak párhuzamai másutt inkább vadászattal kapcsolatban és tanultabb kézműves technikával bukkannak fel. – Irod. N. Barta Károly: A debreceni fésűsmesterség (Debrecen, 1929); Dorogi Márton: Adatok a szaru népi feldolgozásához (Múz.-i Kurír, 1973).

Szaruból faragott óralánc (Dunántúl, századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Ivótülök. Felirata: „Ns KOVÁTS ISTVÁN számára készült 1829-ben” (Debrecen környéke, Hajdú-Bihar m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Hofer Tamás

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi