székelyföldi telepítvény, havasi telepítvény
székelyföldi telepítvény, havasi telepítvény: a telepítvényes falu egyik fajtája. Olyan telep, amely majorsági természetű, irtással termővé tett hegyi földön alakult, és amelynek lakói szerződéses viszonyban álltak a föld tulajdonosával. Az erdélyi havasok lakatlan erdővidéke nagyrészt majorsági jellegű „székely örökség”, kisebb részben magánföldesúri allodium volt. E területekre a 18. sz. második és a 19. sz. első felében románok és kisebb részben csángók szivárogtak be. A letelepedés általában a földesúr vagy a tulajdonos község beleegyezésével történt. Alakultak szórványtelepek, de zárt falvak is. Különösen jelentős volt a számuk Csíkban és Gyimesben. – Székelyföldi telepítvények lakói nagyrészt állattartással foglalkoztak irtott legelőiken és kaszálóikon. Mások tutajozással, favágással, fakereskedéssel keresték kenyerüket. Használt földjeik tulajdonosainak sajttal, túróval, juhokkal, mézzel, később egyre inkább pénzzel adóztak. – A székelyföldi telepítvényekre, a többi mo.-i → telepítvényes faluhoz hasonlóan, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás nem vonatkozott. Sorsukat csak az 1873. évi XXII. tc. rendezte. – Irod. Gyimesi Sándor: A telepítvényes falvak „felszabadulása”. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914 (Szerk. Szabó István, Bp., 1965).
Bárth János
