szekérkas, kocsikas: a →szekerek, →kocsik tartozéka, amit a →szekérderék méretei szerint kaskötők fontak fűzfavesszőből (→vesszőfonás). Az Alföldön →faroskas az általános neve, de cserény elnevezése is ismert egyes területeken. A szükségletnek megfelelően többféle méretű szekérkas készült. A →félkas vagy rövidkas a szekér hátuljától a szekérderék közepéig ért; a hosszúkas teljesen végigérte a szekérderekat és elöl az alja rásimult az első →saroglyára; a hát- vagy farnélküli hosszúkasnak nem volt fara, de a szekérderekat teljesen végigérte (ez a Kisalföld és vidékére volt jellemző); hosszúkas egybefont üléssel;→körülkas, amely végigérte a szekérderekat és elöl-hátul volt háta, ill. fara. Az anyag megmunkálása szerint volt zöldkas (hántolatlan vesszőből) munkára, és fehérkas díszelgésre. A szekérkast mindenütt kötötték, készítették, fonták, ahol fűzfavessző termett. Voltak azonban híres kaskötő helyek és mesterek, akiknek a munkái messze vásárokra eljutottak. A kaskötő mesterek mindig vesszőszállal vették a mértéket, ha ún. váltóba (megrendelésre) kötöttek kast. A híresebb kaskötő helyek a következők voltak: Rábaközben Malomsok; a Hanság vidékén Bősárkány; a Szigetközben Cikola; a Tisza mellett Tiszadorogma, Tiszacsege, Tiszafüred, Csongrád, Zenta; Erdélyben Domokos stb. (→ még: üléskas, →kasosszekér) – Irod.Végh József: A kaskötés Békésben (Népr. Ért., 1939); B. Kovács Júlia: A szekérkaskészítés domokosi műszókincséből (Nyelv- és Irodalomtudományi Közl., 1967).
Szekérkas (Nyíregyháza, 1970-es évek)
Szekérkas-vásár (Debrecen, 1920-as évek)
K. Kovács László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.