széllepedő
széllepedő: a → vetett ágyat, ill. → díszlepedőt kiegészítő egy vagy két szeles → lepedő, amely az ágy elülső deszkája mögé betűrve vagy a → szalmatakaró és a → derékalj közé befogva, alácsüngve eltakarja a deszkát, ill. az ágy alját. Különböző elnevezései: alsó lepedő, féllepedő, kislepedő, lepedőalj, ágyszélre való. Szórványosan használatos, így a dévai csángóknál, egyes palóc, alföldi, ill. Duna menti községekben. Tiszaigaron a gyermekágyas ágy szélére tették. A csángók → rúdravalóként is alkalmazták. A széllepedő vagy díszítetlen vagy a díszlepedőhöz hasonlóan, szőttessel, hímzéssel, ill. csipkével díszített, általában annál régiesebb módon. Érsekvadkerten kétféle volt belőle: a szőttes hímű ágyszélre való hétköznapra és a kisebb ünnepre, míg a hímzett és csipkés a nagy ünnepekre. – Irod. Szabó Imre: A dévai csángó-székely telepesek lakása és lakberendezése (Népr. Ért., 1903); Fél Edit: Bevezetés a magyar népi hímzések ismeretébe (Bp., 1963); Fél Edit–Hofer Tamás: Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Népr. Közl., 1967).
K. Csilléry Klára
