szénakunyhó: alacsony, nyeregtetős, félereszes vagy kúpalakú kunyhóra emlékeztető alkotmány, amit vékony rudakból állítanak össze és szénaszárításra használnak. A magyar nyelvterületen különösen Erdélyben terjedt el szénakunyhó, ill. kecske, bak néven. Gyakori itt a ferde síkban felállított, „félereszes” forma. Máramarosban a lucerna szárítására használt hosszúkás, lugasszerű alkotmányt →ösztörünek nevezik. A Kassa-viéki magyarok a kétszárnyú szénakunyhó állványát kasztrab, kosztrab néven ismerik. A szénakunyhó előnye más →szénaszárító állványokkal szemben, hogy alacsonysága révén a szélnek jobban ellenáll, a szárítandó szénát könnyebb felrakni a vázra, s mivel két végén nyitott, a levegő belül is jobban járja. Ezért a 19. sz.-i magyar gazdasági írók is propagálták használatát. A félnyers szénát kb. 15–25 cm vastagságú rétegben szokták a szénapadlás vázára felteríteni, hogy az öngyulladást elkerüljék. A szénapadlás ismeretes az erdélyi és moldvai románok körében, helyenként szlovák, ukrán, K-balti és É-orosz területeken is. A baskírok sok karóból készült kúpalakú, ill. nyeregtetőre emlékeztető szénapadlást használnak. A szénapadlás alkalmas éjszakai enyhelyet nyújthat a →szénacsinálásban részt vevők számára is. A különféle szárító állványok közül a szénapadlás a legkezdetlegesebb, s a Kárpát-medence csapadékos, hegyi tájain bizonyára többszázados múltra tekint vissza. – Irod.Korizmics László–Benkő Dániel–Mórócz István: Mezei gazdaság könyve, hazai körülményekhez alkalmazva (IV., Pest, 1856); Tagán Galimdsán: A baskír szénakészítés (Népr. Ért., 1937); Ligers, Z.: Ethnographie Lettone (I., Bâle, 1954).
Paládi-Kovács Attila
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.