szénavágó: félhold vagy V-alakú éles penge 60–70 cm hosszú, köpűs vasnyéllel és a köpűbe erősített, hasonló hosszúságú, felső végén kissé hajlott fafogantyúval. Rendszerint a szénavágó vas nyelére forrasztott ún. taposót lábbal függőlegesen lefelé nyomva vágnak egy-egy szeletet a kazalból. A szénavágót nevezik még szalmametszőnek, kazalmetszőnek is. A szénavágó leginkább az Alföldön terjedt el; itt már a 18. sz. második felében biztosan használták (Debrecen, Túrkeve). A Dunántúlon és a Felföldön újabb és ritkább. A boglya kezeléséhez országszerte inkább a →vonyigót vették igénybe, vagy pedig használt kaszapengével metszették a szénát, fűrészelő mozdulatokkal. A szénavágónak sok formai változata található egy helységen belül is. Többségében díszes kovácsmunka, megbecsült, évszámmal és →tulajdonjeggyel ellátott darab. – Irod.Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása (Népr. Közl., 1957); Ikvai Nándor: Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni-hegyvidéken (Ethn., 1962).
Szénavágó (Átány, Heves m., 1950-es évek)
Paládi-Kovács Attila
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.