Szigetköz
Szigetköz: 1. A Duna fő ága és a belőle Dunacsún és Dunakiliti között kiágazó, Véneknél visszatorkolló Mosoni-Duna által határolt táj. Ismert még Kiscsallóköz néven is. A történeti megyerendszerben É-i része a Felső Szigetköz vagy → Főtáj Moson, D-i része az Alsó Szigetköz vagy Altáj Győr m. területéhez tartozott. A Szigetköz É-i csúcsánál az Öreg- vagy Nagy-Duna mederszomszédságában levő szigeteit a szomszédos → Csallóköz községei szállták meg és a legutóbbi időkig tartozéktelepülésekként birtokolták. A Szigetköz megnevezés találóan jellemzi fizikai fölrajzi arculatát, amely gazdálkodását, életmódját a vízrendezések befejezéséig közvetlenül megszabta, úgyszólván egész területe mozaikszerűen tevődik össze folyómedrek, erek, fokok, holtágak szabdalta szigetekből. Területe a honfoglalás korától megtelepült. Viszonylag nyugalmasan fejlődött lakossága, bár az ellenreformáció korában némely közösségét távozásra kényszerítettek. Nyerstáji viszonyai között az ártéri extenzív állattartás gazdag formái alakultak ki és a legutóbbi időkig fenn is maradtak. Paraszti földművelésében a szántóföldi kertészet jutott nagy szerephez. Parasztsága a nagy uradalmak mellett is viszonylag kiegyenlítetten fejlődött – polgárosult, társadalmi viszonyai, népi műveltsége a Csallóközével sokban rokon, késő középkori hagyományokban gazdag. (→ még: Kisalföld). – Irod. Sőtér Ágost: A Szigetköz (Magyaróvár, 1897); Érsek Imre: Szigetköz története (Magyaróvár, 1924); Völgyi József: Szigetköz (Győr, 1937); Timaffy László: A Szigetköz vízrajza (Magyaróvár, 1939); Kázmér Miklós: Alsó-Szigetköz földrajzi nevei (Bp., 1957); Timaffy László: Tanulmányok Dunaszentpálról (Győr, 1971); Timaffy László: Szigetköz (Bp., 1980). – 2. A → Bodrogköz DNy-i elkülönülő tájának, a → Bodrogzugnak szinonim neve. A Szigetköz elnevezés arra utal, hogy az e területen megült községek, Zalkod, Kenézlő, Viss löszhátakon, szigeteken fekszenek, szigetszerűségükben jól elkülönülnek közvetlen környezetük mély fekvésű, hajdan mocsaras nádrengetegéből. A Szigetköz megjelölés nem vált irodalmunkban használatossá, a társtudományok és a hírlapirodalom gyakorlatában a Bodrogzug használatosabb széles területi kiterjedéssel. – Irod. Ébner (Gönyey) Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata (Föld és Ember, 1925).
Múlt század második felében épült barokkos oromzatú lakóház (Dunaszeg, Győr-Sopron m.)
Pajta udvari homlokzata (Ásványráró, Győr-Sopron m., 1960-as évek)
Juhnyáj jellegzetes szigetközi tájban (1962)
Filep Antal
