Sziklához láncolt Gergely
Sziklához láncolt Gergely: → novellamese, → sorsmese, → legendamesének is minősíthető. Cselekménye: egy királyi testvérpár vérfertőző nászából gyermek születik. Apja vezeklésül a Szentföldre megy, elesik. A gyermeket ládában tengerre teszik egy táblával együtt, amely tudatja származását. Egy halász kimenti, felneveli. Sziklához láncolt Gergely mikor megtudja származását, zarándokútra indul. Anyja városába téved, amelyet az ellenségtől megszabadít. Anyjával házasságot köt. Amikor fény derül kilétükre, vezekelni megy. Egy halász sziklához láncolja. Tizenhét év múlva, pápaválasztáskor szózat jelzi, hogy Sziklához láncolt Gergely legyen a pápa. Felkutatják, Gergely pápa lesz, anyja meggyónik nála (AaTh 933, Sziklához láncolt Gergely BN 762*). Legtöbb változatban az → Oedipus típussal (AaTh 931) kontaminálódott. A nemzetközi kutatásban Sziklához láncolt Gergely Gregorius am Stein, ill. Gregory on the Stone néven szerepel. Jellegzetes középkori történet, valószínűleg keleti eredetű, számos legendagyűjtemény tartalmazza. Európa-szerte fő forrása a → Gesta Romanorum (Katona Lajos kiadása, Bp., 1900, LXXXI). Kilenc magyar változata van, ezek között egy ponyvát is számon tartunk 1898-ból. A ponyván lévő szöveg- és a szájhagyományból előkerült megfelelői a Gesta Romanorum hatását mutatják. A változatok feljegyzésének helyei Besenyőtelek, Gyergyószentmiklós, Hódmezővásárhely, Magyaregregy, Zomba (Hadikfalva), Nagyvejke (Istensegíts), Majos (Istensegíts) és Adács. A regényes történet irodalmi feldolgozások útján is terjedt Európában (vö. a lovagkorban Hartman von Aue verses regénye, századunkban Thomas Mann „A kiválasztott” c. műve). A szájhagyomány legtöbbször Gergely pápához köti, de a szerbeknél Simeon, a lengyeleknél Szent Metron stb. is lehet a mese hőse. Európán kívül is elterjedt, főleg az amerikai kontinensen. – Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Sándor István: Sziklához láncolt Gergely (Népr. Közl., 1959); Kryžanowski, J.: Polska bajka ludowa (Wroclaw–Warszawa–Kraków, 1962); Kelemen Zoltán: Tolna megyei székely népmesék (Szekszárd, 1964); Tubach, Fr.: Index exemplorum (Helsinki, 1969; FFC, 204).
Nagy Ilona
