szókép: nyelvi ábrázoló eszköz, szavaknak és szavaknál nagyobb terjedelmű kifejezési egységeknek nem közvetlen, hanem átvitt értelemben való használata a közbeszédben és a költői kifejezésben. Alapja két jelenség összehasonlítása, az egyiknek a másikkal történő jellemzése, megvilágítása, konkretizációja. Különböző fajtájú szóképek a közbeszédnek olyan egységei, mint „hegygerinc”, „fölkel vagy lenyugszik a nap”, „tőrbe csal”, „fölönt a garatra”, az eufemizmusok, →hangutánzók, →átok- és →esküformulák, káromkodások stb. A népnyelv az efféle képes kifejezésekben különösen gazdag, ezért expresszív, primér esztétikai objektivációkat bőségben teremtő. A folklór különböző műfajaiban a szóképek alkalmazásának jelentősége más és más (különösen gazdag a lírai dalköltészet szóképekben vagy a találós kérdések, pl. amelyek egészükben metaforák); nélkülük azonban költői alkotás nem létezik. A szóképek legfontosabb fajtái az →allegória, →hasonlat, megszemélyesítés, metafora,metonímia, szimbólum, szinesztézia stb. – Irod.Veszelovszkij, A. N.: Isztoricseszkaja poetika (Leningrad, 1940); Pollok, K. H.: Studien zur Poetik und Komposition des balkanslawischen lyrischen Volksliedes I. Das Liebeslied (Opera Slavica, Band 5. Göttingen, 1964); Bartha János–Horváth Tibor–Józsa Nagy Mária–Szabó Zoltán: Kis magyar stilisztika (Bukarest, 1968).
Istvánovits Márton
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.