szövegrögzítés, népköltési szöveggyűjtés

Full text search

szövegrögzítés, népköltési szöveggyűjtés: a népköltési alkotás élőszóban elhangzott, elmondott vagy eldalolt változatainak egyikét a néprajzi gyűjtő, folklórkutató vagy a mesemondó, énekmondó, adatközlő írásban, újabban hangfelvétel vagy hangosfilm formájában rögzíti. A szövegrögzítés következtében a népköltési alkotás a kutató számára vizsgálhatóvá, a népköltészetet kedvelő nagyközönség számára élvezhetővé, előadóművészek, folklór együttesek számára reprodukálhatóvá válik. A szövegrögzítésnek különböző formái vannak, lehet a) tartalomhű, b) szószerinti, c) betű-, ill. hanghű és d) a kísérő mimikát és gesztikulációt, valamint a hallgatóság közbeszólásait, magatartását is megkörökítő kép- és hanghű. Készülhet emlékezetből vagy a helyszínen, konstruált vagy természetes helyzetben, az adatközlő lakóhelyén, valamely kutató vagy tömegkommunikációs intézetben (pl. tudományos intézet vagy rádió). A 19. sz.-i szövegrögzítések nagy része még úgy történt, hogy a gyűjtő gyermekfővel családi körben vagy felnőttként több alkalommal is meghallgatta ugyanazt a szöveget, majd később emlékezetből, saját stílusban vagy a dialektust imitáló nyelven megírta a hallott mesét, mondát vagy gyermekjátékot. A 20. sz.-ban a természetes helyzetek ritkulásával a gyűjtő legtöbbször csupán az adatközlő jelenlétében, állandó hallgatóság nélkül diktáltatja magának a szövegeket s iparkodik azokat kéz-, gép-, vagy gyorsírással betűhíven vagy legalább is szószerint rögzíteni. A 19. sz. utolsó évtizedében Vikár Béla, majd a 20. sz. elején Kodály Zoltán és Bartók Béla már hangfelvevő gépekkel (fonográffal) törekedtek – az eljárás magas költségei miatt – elsősorban kiemelkedő adatközlők kiváló szövegeit megörökíteni. A hangzó anyag kezdetben még csupán a részletekbe menő, apró finomságok megfigyelésére is módot nyújtó szövegrögzítés céljait szolgálta, a felvételek nagy része archívumba került. Ortutay Gyula kísérelt meg elsőnek művészileg is élvezhető hangfelvételek alapján hanglemezeket készíttetni (Pátria lemezek). Ezzel csaknem egyidőben kiváló fényképészek és filmesek törekedtek a népköltési szövegek látható kísérőjelenségeit is megörökíteni. Hegedűs Lajos dolgozta ki dialektológiai kutatások céljaira diktafonnal, majd a megnetofonnal történő szövegrögzítés módszereit. Két mesemondóról, Tombácz Jánosról és Büszke Kocsis Miklósról hangosfilm is készült. Fedics Mihálynak pedig néhány szép meséje hanglemezről is hallható. A mai gyűjtési gyakorlatban a magnetofonnal való szövegrögzítés az általános. – Irod. Ortutay Gyula: Népmese, népdal – néprajzi hangelemez (Magy. Szle, 1938); Hegedűs Lajos: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések (Bp., 1952); Erdész Sándor–Halmos István–Kovács Ágnes: Ruszkovics István meséi (Bp., 1968. MNKF 4.).
Kovács Ágnes

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi