szövetkezés: 1. két vagy több gazdaság vagy üzemág együttműködésének tudatos összehangolása meghatározott célból, közmegegyezéssel kidolgozott szempontok szerint (pl. közösen vásárolnak cséplőgépet, s annak eredményét megfelelő arányban egymás között elosztják; két gazdaság a termékek rendszeres vásárra fuvarozását összehangolja stb.). A szövetkezés általában vagy nagyobbrészt független a kialakult hagyományoktól. A gazdákat a szövetkezésre a pillanatnyi gazdasági érdekek, lehetőségek vagy kényszer szorítja rá. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy bizonyos hagyományok nem érvényesülhetnének benne (pl. rokonok társulnak, bizonyos érvényben lévő normák befolyásolják a szövetkezés alapját stb.). – 2. Heckenast József helytelenül a társasmunkákat szövetkezéseknek tekinti azon az alapon, mert bennük a szövetkezetek kezdetleges formáit véli felfedezni. A →társasmunkák és a szövetkezetek között genetikus kapcsolat nincs. – Irod.Szabó László: A népi társasmunkák kutatása (Ethn., 1967); Heckenast József: Szövetkezések a századforduló paraszti gazdálkodásában (Bp., 1969).
Szabó László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.