szulla: primitív ideiglenes lakóépítmény, amely a favázas kunyhók egyik változata. E néven a gyimesi csángóknál ismert. A havasban a szénamunka miatt való hosszabb tartózkodás esetén ún. seggenülő szullát, seggelő szullát emeltek: ez földre ültetett háztető formájú, fenyőrudakból összeállított, fenyőágakkal vagy fenyőkéreggel fdett építmény. Ennél nagyobb a kerek szulla: kúpalakban összetámasztott rudakból áll, szénával vagy kéreggel fedik. (Szénamunka végeztével anyagából kerítést csináltak a boglya köré.) Akik a juhokat havasban teleltették s nem volt kiépítettebb kalibájuk, azok téli szullát csináltak lakóépítménynek. A téli szulla szintén kúp alakú, de képítétettebb, némelyik 25–30 ember befogadására is alkalmas volt. Kerek szullát használtak erdőmunkáknál is. Máramarosiaktól a legújabb időkben tanulták meg s készítik a gyimesiek a rusznyák, vagy máramarosi vagy szegletesszullát, amelyeknek alacsony, gerezdesen boronából rakott fala, deszka fedele van. – Irod.K. Csilléry Klára–Kallós Zoltán: A gyimesi csángók „szullái” (Népr. Közl., 1966).
Földes László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.