tályoggyökér: a hunyor (lat. Helleborus purpurascens és a Helleborus niger) gyökere, amelyet a beteg ló szügyébe, a disznó fülébe húznak. Békésben, Csanádban táragy-gyükér, tárog-gyökér, Göcsejben tállu-gyökér, a moldvai csángóknál prezsgyüker, a bukovinai székelyeknél pundza néven ismert. 18. sz.-i botanikai irodalmunk többször említi, hogy az állat bőre alá húzva gyógynövénye a pásztoroknak, akik a hunyor gyökeréért messziről felkeresik a Börzsöny-hegységet. A hortobágyi idős pásztorok napjainkban is gyógyítanak tályoggyökérrel. Századunk elején az erdélyi, felvidéki hegyekből román és szlovák vándoriparosok, gyümölcsárusok, móc csöbrösök hozták le az Alföldre. A „tályog-gyökeres ember” a piacon is árulta. A Hortobágyon tályoggyökérnek nevezik a görvélyfű (lat. Scrophularia nodosa), Békésben, Csongrádban a hérics (lat. Adonis vernalis, az Adonis volgensis) gyökerét is. Az Adonis specieseket a Mezőségen kígyófű néven ismerik. Ezekkel a gyökerekkel hasonlóan gyógyítanak, mint a hunyor gyökerével. – Irod.Vajkai Aurél: Népi orvoslás a Borsa völgyében (Kolozsvár, 1943); N. Kiss István: A „tályog-gyökér” előfordulása Orosháza határában (A Szántó Kovács Múz. Évkve, Orosháza, 1960); Gunda Béla: Ethnographica Carpathica (Bp., 1966).
Gunda Béla
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.