táncos egyéniségek: az egyes →táncdialektusok különböző táncfajtáinak legjobb előadói, ismerői. A táncos egyéniségek közösségük tánctudására, táncéletére erős hatással voltak. A néptánckutatás a táncos egyéniségekkel részletesebben foglalkozott, s táncaik leírása publikációkban is megjelent. A néptáncmozgalom (→népi együttes) is ezek tánctudásából merített a legtöbbet. Többen elnyerték közülük a népművészet mestere kitüntető címet. A legismertebb táncos egyéniségek a következők: Ács György (Tápé, 1887–1968): lassú és friss csárdás, oláhos (alföldi táncok); Bulyáki Gergely (Nagyecsed, 1906–1978): csárdás, magyar verbunk (alföldi táncok); Csombor Endre (Makfalva, 1915–): székely verbunk, csárdás, marosszéki forgatós, szökős (székely táncok); Fülöp Ferenc (Decs 1884–1960): lassú és friss csárdás, verbunk (dunántúli táncok); Fülöp Ferenc (Marosbogát, 1903–): csárdás, korcsos, legényes, verbunk (erdélyi táncok); Karsai Zsigmond (Lőrincréve, 1920–): csárdás, öreges csárdás, pontozó (erdélyi táncok); Mátyás István (Magyarvista, 1911–1977): csárdás, legényes, szapora (erdélyi táncok); Molnár Lajos (Nagyecsed, 1889–1970): csárdás, magyar verbunk (alföldi táncok); Nyeste András (Kiskálló, 1896–1975): botoló, lassú és ugrós csárdás, oláhtánc (oláhos) (alföldi táncok); Nyisztor György (Méhkerék, 1912–): ardeleana, mini telu (alföldi táncok); Progli Ferenc (Mezőkomárom, 1893–1960): csárdás, kanásztánc, kopogó, söprűtánc, ugrós (dunántúlitáncok); Simon Sándor (Simonfa, 1900–1968): ugrós, „verbung” (somogyi táncok); Szuromi Péter (Tyukod, 1904–1962): botoló, csendes és ugrós csárdás, söprűtánc (alfölditáncok); Szappanos Lukács (Kunszentmiklós, 1886–1973): kunverbunk, süveges tánc, kun legényes (alföldi táncok); Horpácsik János (Nagydobos, 1904–): pásztorbotoló, férfiszóló és csárdás. – Irod.Molnár István: Magyar tánchagyományok (Bp., 1947); Pesovár Ferenc: Tyukod táncai és táncélete (Bp., 1954); Pesovár Ferenc: Szuromi Péter (Táncművészet, 1955); Karsai Zsigmond: A lőrincrévi bál (Népünk Hagyományaiból, 1956); Karsai Zsigmond: Táncalkalmak és táncos szokások Lőrincrévén (Tánctud. Tanulm., 1958); Martin György–Pesovár Ernő: A magyar néptánc szerkezeti elemzése (Tánctud. Tanulm. 1959–60, Bp., 1960); Lányi Ágoston: Lippentős (Tánctud. Tanulm., 1961–62, Bp., 1962); Martin György: Motívumkutatás–Motívumrendszerezés. A sárközi–dunamenti táncok motívumkincse (Bp., 1964); Pesovár Ernő: A csalogatós csárdás (Tánctud. Tanulm., 1965–66, Bp., 1967): Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–III., Bp., 1970); Szentpál Mária: A kultúrverseny legszebb táncai és dalai (Bp., é. n.); Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz (Tápé története és néprajza, Tápé, 1971); Martin György: The Relationship between Melodies and Dance Types in the Volume VI. of CMPH (Studia Musicologica, Bp., 1972); Martin György: A magyar nép táncai (Bp., 19742).
Pesovár Ferenc
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.