teknősbéka: A mocsári teknősbékát (lat. Emys orbicularis) helyenként (Szernye-mocsár, Nagykunság) a parasztság még a századforduló idején fogyasztotta. Korábban a földesúr számára – szintén fogyasztás céljából – nagy számban fogdosták össze. 1777-ben a Nagy- és Kissárrét környékéről ezerhétszáz darab teknősbékát szállítottak Esterházy Pál hercegi asztalára. A karcagi templom építésekor elkövetett szabálytalanságot az elöljárók 1743-ban egy szekér Bécsbe küldött teknősbékával igazították helyre. A kockás teknősbékát (lat. Testudo graeca vagy hermanni) a fiumei piacon árulják. Levest készítenek belőle. Mediterrán vidékeken a kolostorok példájára ’házi állatként’ tartják és fogyasztják. Az alföldi parasztházaknál századunk elején a moslékban tartottak egy-egy teknősbékát. A néphit szerint az ilyen mosléktól a disznókat elkerülik a járványok. A teknőchéjjal a fájós torkot, a tehén megdagadt tőgyét kenegetik (Bereg). A teknősbéka vére tályogot, ótvart gyógyít. A tenyérbe bevarrott teknősbéka ujja, foga láthatatlanná teszi az embert (Bácska). A göcseji néphit szerint a teknősbéka abból az asszonyból lett, aki Krisztusnak sajnálta odaadni a szépen megsült nagy kenyeret. A pásztorok a teknősbéka páncélját botfejek, karikásnyelek berakásos díszítéséhez használják. – Irod.Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934); Szendrey Ákos–Szendrey Zsigmond: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (Ethn., 1940); Babus Jolán: A lónyai vizek néprajza (Népr. Közl., 1959).
Gunda Béla
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.