Temesköz

Full text search

Temesköz: a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része. A magyarság a honfoglalás után közvetlenül benépesítette. A középkorban viszonylag sűrűn lakott, virágzó magyar vidék volt. Magyar lakossága a 15–18. sz. háborúiban, különösen Temesvár eleste (1552) után elpusztult, vagy elmenekült. A törököktől való visszafoglalás után a pozsareváci béke megkötésével a bécsi kormányzat nem csatolta Mo.-hoz, hanem 11 vidékre osztva Temesi Bánság néven külön kormányozta (Temesvarer Provinz, Banatus Temesvariensis). A Temesköz 1778-ban került vissza közigazgatásilag Mo.-hoz a Pancsova, Fehértemplom és Karánsebes központtal szervezett német, szerb, ill. román határőrvidékek kivételével. Újabbkori magyar lakosságának betelepedése túlnyomórészt Szeged vidékéről és a Tiszántúlról a 18. sz. végén indult meg és a 19. sz.-ban fejeződött be. Addig alsósorban német telepesek beköltözését tették lehetővé a bécsi kormányszervek. A 17–18. sz.-ra esik a Temesköz román és szerb lakosságának a beköltözése, mely a K-i és középső, ill. a Ny-i és D-i részét lakja. – A legrégebbi magyar tájnevek közé tartozik (1374). A középkorban sosem volt bánság. A 15. sz.-tól a temesi főispán (vagy temesi gróf) a déli határvidék (Torontál, Temes, Keve, Krassó megyék és a Szörényi bánság) katonai parancsnokságával volt megbízva. Többek között ezt a méltóságot viselte Hunyadi János és Kinizsi Pál is. A Temesköz a Temesi Bánság nevet csupán 1718–1778, ill. 1849–1861 közt viselte (utóbb Temesi Bánság és Szerb Vajdaság címen a Bácska és Szerémség egy részével együtt). Nevezetes magyar községei: Csóka, Pádé, Torontáloroszi, Szaján, Torontálvásárhely, Ürményháza, Végvár, Ujszentes, Omor. Vásáros központjai: Zsombolya, Temesvár, Nagybecskerek, Nagykikinda. A Temesköz vegyes nemzetiségű – magyar, román, szerb, német, bolgár – lakossága miatt az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának fontos területe, azonban néprajzilag még alig ismerjük. – Irod. Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből (Temesvár, 1879); Kálmány Lajos: Szeged népe (II., Arad, 1882); Ortvay Tivadar: Temes vármegye és város története a legrégebbi időktől a jelenig (I–IV., Bp., 1896–1914); Juhász Kálmán: Műveltségi állapotok a Temesközben a török világban (Kolozsvár, 1935); Paládi-Kovács Attila: Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, VII., 1973); Tóth Ferenc: Kálmány Lajos nyomában (Újvidék, 1975).
Kósa László

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi