templom alapítása: Középkori →legendáink szerint a templom alapítása számos esetben isteni beavatkozás, csodás jelenés következménye. Különösen jellegzetes a templom, kolostor helyét kijelölő vezérlő szarvas motívuma, amely vadászó királyokat, főurakat, vadonban buzgólkodó remetéket csal maga után s az arra alkalmas helyen váratlan jelekkel, agancsain égő gyertyákkal, agancsai közt tündöklő kereszttel jelzi, hogy nem közönséges vad, hanem mennyei küldött, Isten angyala; üldözői elől itt eltűnik, ők pedig a jelenés hatására emelnek e helyen templomot. – A középkorban főként a francia (kelta) és a bizánci hagyományban eleven motívum; magyar királyok, szentek, országnagyok alakjához kapcsoltan is sűrűn felbukkan. Szent Gellértnek szarvas mutatta meg a Bakonybélben létesítendő kolostor helyét. Anonymusnál hímszarvast üldözve bukkant Bors vezér Bars, majd Borsod-Zólyomvár helyére. Felbukkan a motívum →Szent László legendájában Nagyvárad alapításával kapcsolatban is. Legjellegzetesebb azonban a váci székesegyház alapításának története, amint azt a Képes Krónika előadja (124. fej.), sőt képen is bemutatja. Itt vadászó testvérpár, I. Géza és Szent László űzi a csodálatos állatot, mint egykor Hunor és Magyar a Meótisz vidékén üldözte a →csodaszarvast vagy az obi-ugorok két mitikus (pasztër) állatvadásza a maga jávorszarvasát, mígnem új hazájukba találtak. A váci legendában így mintha a magyar hagyományban gyökerező és keresztény formában Árpád-házi királyainkra átruházott mondai elemmel találkoznánk. Ezt az értelmezést támogatja az a lengyel legenda is, amely a Lysa Gora hegységben levő Szent Kereszt bencés apátság alapítását ugyancsak két vadász, a magyar Szent Imre herceg és nagybátyja, Boleszláv csodálatos szarvasvadászatával hozza kapcsolatba. A képzetkörben egyébként a középkor némely templomalapító vadász-szentje is szerephez jut, akinek legendáiban a csodás szarvas-jelenés motívuma szintén helyet kapott. Ilyen Szent Eustachius, akinek tiszteletére Csepel mellett, Csúton V. István alapított templomot és premontrei kolostort; ilyen Szent Hubert, a nógrádi Garáb premontrei prépostságának védőszentje is. – A magyar →épületmondák egy másik típusa a rosszul kiválasztott templomhely következményeként említi az angyali beavatkozást: amit nappal építenek az emberek, ők éjjel lerontják (Lemhény, Háromszék m.); vagy éjjel áthordják (Csíkdelne, Csík m.). Ezek a változatok főként két-két szegényebb község erejéből, a mezőn közös használatra épült szent helyekhez kapcsolódnak, ha e falvak valamelyikének kísérlete a maga külön templomának felépítésére nem sikerült. Végül főként a Lorettói Mária tiszteletére emelt templomok legendája szerint az épületet éneklő angyalok „messziről” hozták jelenlegi helyükre (Búcsúszentlászló, Zala m.). – Irod.Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest–Bp., 1868–73); Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében (Bp., 1944); Mezey László: Az Árpádok eredetmondája és a csúti alapítás (Filol. Közl., 1957); Dömötör Tekla: Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas mondája (Filol. Közl., 1958).
Sándor István
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.