tetejetlen hajó, pusztahajó
tetejetlen hajó, pusztahajó: a → fahajók egyik változata. Ugyanúgy tölgyfa deszkákból készült, mint a → tetejes hajó, csak tető nélkül, de ezek között már sok olyan volt, amelyet erős fenyődeszkákból készítettek. A → csárda itt rendszerint középen volt elhelyezve. A tetejetlen hajókat csak ritkán használták búza, liszt vagy egyéb értékesebb áru szállítására, kivételt képezett a kősó szállítása. Egy közepes méretű tetejetlen hajón, pl. az ún. Tordai hajón 2 tömény és 2000 kocka sót tudtak szállítani (1 tömény = 10 000 sókocka; 100 sókocka = 1 q), azaz 22 000 hajósót. Voltak a Tordai hajóknál nagyobb méretű tetejetlen hajók is, amelyeken – a 20–40 tonnásakon – homokot és más építőanyagot szállítottak. A tetejetlen hajókon a rakományt, ha az esőtől védeni kellett, gyékényponyvával takarták be. A fahajók közül éppen a tetejetlen hajók bírták a legtovább a versenyt a vas uszályokkal és a gőzhajókkal. Utoljára – a két világháború között – már csak homokot és követ, téglát szállítottak rajtuk. Hívták → burcsujának is a tetejetlen hajókat, amelyeken homokot szólítottak, gyakran nevezték → sárhajónak. – Irod. Tömörkény István: Vízenjárók és kétkezi munkások (Szeged, 1902); Tömörkény István: Szegedi vízenjárók (Népr. Ért., 1906); Betkovszki Jenő: Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás (Szolnok, 1955); Betkovszki Jenő: A tiszai hajósélet (Szolnok, 1961).
K. Kovács László
