tizedbecs, tizedpénz: A hegyvámos és dézsmásszőlők feudális birtok és bérleti viszonyai lehetőséget adtak arra, hogy azok örökítésére és eladására a földesúr beleegyezésével, sőt É-Mo.-on több mezővárosban, beleszólása nélkül is sor kerülhessen. A szőlőterületre elővásárlásijoga volt a helybelieknek vérrokonság és szomszédság címén, ami a vidéki birtokosok, az →extraneusok háttérbe szorítását célozta. A szőlő forgalmi értékének megállapítására hites személyek, hegymester és borbíró közreműködésével került sor. A vevő kisebb szőlő megbecsültetése után a vételár, az örök ár tizedét fizette a földesúrnak vagy a tanácsnak (esetleg felesen), nagyobb szőlőterület után a tizedbecs általánnyá vált, helyi gyakorlaton alapuló, területegységekhez kötött szőlőeladási illetékként szedték. Néhol a területnagyságoktól függetlenül fizették az ellenzőpénzt. A tizedbecs megfizetése után következett az áldomáspohár megadása, mintegy a birtokbavétel közös borivással történő társadalmi elismertetése. Tokajhegyalján ezen alkalommal az ukkon- vagy tudománypoharat költötték el. A vevő végül megkapta a tanácstól, ritkábban a hegyközségi elöljáróktól a szőlőörökség-levelet, a becslevelet. A szőlő adásvételének fenti eljárása a 19. sz. közepéig országszerte általánosan ismert volt.
Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.