tolóágy: alacsony, a lábak alján kis kerekekkel felszerelt s nappal az ágy alá tolt pótágy; a magyar parasztházban gyermekek, nagyobb leányok fekvőhelye volt. Tájnyelvi változatai: tojóágy, toló, toli, tuli, tulóágy; É-Alföldön: kerekes dikó, toli-dikó vagy dikó; Erdélyben: karikás vagy kerekes vagy szekeres ágy; Ny-Mo.-on: supedli ágy vagy supedli. Mindig az asztalosbútornak megfelelő szerkesztésű, még a barkácsolók készítette példányok is, ilyen szerkezetű ágy alá illeszkedett. – A tolóágy antik eredetű, első ismert ábrázolása itáliai görög vázán az i. e. 6. sz.-ból magas lábú gyermekágynak mutatja. A 17. sz.-ig előkelő otthonokban nappali pihenőágy, ill. belső személyzet fekvőhelye ekkorra már alacsony, ágy alá tolható volt. Mo.-i udvarházból 1683-ból van adatunk „gyermeknek való karikán járó nyoszolácská”-ról és egy debreceni cívisházból a 18. sz.-ból. Elterjedése az európai parasztságnál az ágyban való alvás, ill. az asztalos gyártotta ágy állandósulása után következett be. (→ még: gyermekbútor) – Irod.Gönczi Ferenc: Somogyi gyermek (Kaposvár, 1937); Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959); Krüger, F.: El mobiliario popular en los países románicos (Coimbra, 1963); Colleselli, F.: Bauernstuben, Bauernmöbel in den Alpen (Innsbruck–Frankfurt am Main, 1968).
Kerekes tolóágy gyermekek számára a szülők ágya alatt (Nyárszó, v. Kolozs m., 1940-es évek)
K. Csilléry Klára
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.