tömjén: A magyar néphit elterjedt rontáselhárító (→rontás elhárítása) és →gyógyító szere (→mágikus tárgy), melynek oka részint némileg hasonló egyházi funkciója, részint erős szaga. Országszerte a bölcsőben tartották. Az Alföldön azért vontak tömjénnel keresztet a kémény falára, hogy a gyermeket el ne váltsa az ördög (→váltott gyerek). Szilágyban →vihar idején tömjént égettek, néhol →gyertyaszentelő estéjén a gazdasszony szentelt tömjénnel füstölte be a tyúkólat dögvész ellen. Szentistvánon elléskor a szarv közepébe fúrt lyukba dugták, rontás ellen. A 18. sz.-ban Luca estéjén (→Luca napja) a tehenet füstölték vele, hogy el ne vehessék a tejét. Így tettek Kalotaszegen, ha a tehén rúgós volt, Göcsejben pedig a marhák első kihajtásakor. Egy 17. sz.-közepi feljegyzés szerint tömjént tettek a vetőbúza közé, hogy a termés ne legyen üszögös. Hódmezővásárhelyen a sütőszerszámokat füstölték meg vele, ha →kenyérrontásra gyanakodtak. Ugyanitt és a Balaton vidékén az epilepsziás és a „megrontott” gyermeket füstölték meg. Általánosan elterjedt eljárás volt, hogy a fájó lyukas fogba tömjént dugtak. – Irod.Szendrey Ákos és Szendrey Zsigmond: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (Ethn., 1940).
Diószegi Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.