törkölylátó: a jobbágyszolgáltatás (→bordézsma) alá nem eső →törköly minőségét ellenőrző uradalmi tisztviselő vagy megbízott. A →borbíró felügyelete alá tartozott. A 16–18. sz.-ban É- és K-Mo.-on a szőlőbirtokosok úgy próbálták csökkenteni a dézsmában elvett bor mennyiségét, hogy a törkölyt, amit nem dézsmáltak, bő levesen szállították haza, sőt elevenszőlőt (töretlen szőlő) is tettek közéje. A dézsmaháznál az uraság egyik alkalmazottja, a hites törkölylátó törkölyhányó kapával meghányta a kádak tartalmát. Ha eleven szőlőt találtak a kád belsejében, azt elvették és a jobbágyot is megbüntették. Ha nem is találtak eleven szőlőt, de a törköly túl leves volt, a csap helyén, a negyedik vagy ötödik abroncs felett megfúrták a kádat és egy hosszú vesszővel, ami a kádat átérte, jól megfurkálták. Az így kifolyó mustot a →dézsmaborhoz öntötték. Ezt csepegésbornak vagy törkölybornak nevezték. A nagyobb uradalmakban (pl. a tokaj-hegyaljai Rákóczi-birtokokon) a törkölylátó mellett hites kádszúrót vagy törkölyszúrót, csepegtetőt, szúrkálót is alkalmaztak, aki ezt a munkát elvégezte. A törkölylátó tevékenysége a szőlődézsma (bordézsma) must formájában való beszedéséhez és a mustkészítés lábbal taposó technikájához kötődik. A 18. sz.-ban a sajtós mustkészítés térhódításával és a dézsmák pénzben történő megváltásával szűnt meg. Ahol nem volt szokásban a törkölylátás és kádszúrás, ott eredetileg is külön pénzadót fizettek helyette. (→ még: sajtóbor, →ászok) – Irod.Szendrey Ákos: A közigazgatás népi szervei (Népünk és Nyelvünk, 1929); Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból (Sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Bp., 1961).
Égető Melinda–Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.