tutajos: a szálfákból összerótt tutaj (folyóc, láp, lábó, talp) folyón való leúsztatására vállalkozó alkalmi munkás. Elnevezései még: béres, kránic, lábos, talpas, tutajeresztő, tutajoslegény. A Kárpát-medence központi térsége a különféle építkezésekhez szükséges puhafát századok, de különösen a török hódítás óta a környező erdős vidékekről szerezte be. A nagytömegű fa fuvarozásának legolcsóbb módja volt a folyón való leúsztatás, amely a 20. sz. első feléig tartott. Jelentős tutajozás (múlt századi nevén: tutajászat) alakult ki a Tiszán, Maroson, Vágon, Garamon és a Dráván. Az útvonalnak megfelelően fent (pl. Gyergyóban) és lent (Tokaj, Szolnok, Csongrád, Szeged, Komárom stb.) sok kisföldű vagy nincstelen →agrárproletár (főként szlovák, román és ukrán) vállalkozott erre az idénymunkára, ill. dolgozott a végállomásokon kiépült fatelepeken (→erdőmunkás). A kisebb tutajokat maguk a kitermelő gazdák és béreseik is leúsztathatták (Dráva, Garam és Vág mentén), esetleg a folyó felső szakaszán ereszkedtek le vele, s közbülső helyen adták át a vállalkozók tutajosainak (pl. a Maroson). A múlt század második felére alakult ki a hivatásos tutajos foglalkozása; ők →bandában dolgoztak, a →bandagazda vállalta fel átaljában (→átaljás munka) a munkát és vitte fel embereit (pl. Szegedről és Tápéról Tokajra) munkára. E tutajosok a →vállalkozók vagy a kereskedők fogadott emberei voltak. A kikötőben vagy fatelepen a facsősznek adták át a szállítmányt, melyre a feldolgozásig a lápgazda (tutajgazda) vigyázott. (→ még: hajós) – Irod.Kovács Sándor: A drávai hajósok és talpasok élete (Népünk hagyományaiból, Bp., 1956); Juhász Antal: A tiszai tutajozás és a szegedi supermesterség (Móra Ferenc Múz. Évkve, 1960–62, Szeged, 1962); Dankó Imre: Lápolás a Gyepesen (Népr. Közl., 1963); Sárkány Mihály: A víz menti fatelepek szerepe a faellátásban (Kézirat, Bp., 1972).
Tutajosok a Maroson az 1860-as években (Háttérben a radnóti kastély, v. Aranyos Torda m.)
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.