ünnep: olyan különleges időszak (vallásetnológiai szemszögből nézve „szent idő”), mikor a közösség a megszokottól eltérő módon viselkedik. →ünnepi szokásokat hajt végre, más →előírásokat és tilalmakat (→tilalom) tart be, mint hétköznapokon. – Létrejöttük fontos társadalmi szükségletet elégit ki, ünnepet minden emberi kultúra ismer. A megszokott életritmus ilyenkor megváltozik, a napi munka helyet ad az ünnepi cselekményeknek, melyek gyakran serkentő hatásúak (tánc, ének, versenyek, futás stb.), ill. a közösséget érintő múlt események, szóbeli vagy imitatív felidézésével a közösség összetartozásának tudatát fokozzák. – Az ünnep létrejötte kezdetleges fokon a táplálékul szolgáló növény- és állatvilág, továbbá az emberi élet fő fázisaival kapcsolódik össze: a születés, megújulás, halál ünnepei. Az időszámítás, a naptárkészítés fejlődésével párhuzamosan kialakulnak a →naptári ünnepek, és a mezőgazdasági munka fontosabb – főleg kezdő és végző – fázisai is részben naptári ünnepekké lesznek. – Napjainkig is a fő ünnepi alkalmak a parasztságnál a naptári ünnepek, az emberi élet ünnepei (→átmeneti rítusok) és a gazdasági ünnepek (→szüret, →aratás, →disznóölés stb.). Ezekhez kapcsolódnak már igen régóta a szintén a naptárhoz fűződő történelmi emlékünnepek, amelyek a kis vagy nagyobb közösség életében egy-egy jelentős esemény felidézését szolgálják. – A századforduló körül a magyar parasztság ünnepnek tekintette az egyházi és a nemzeti ünnepeket, továbbá az emberi élet jelentős fordulóit, az említett mezőgazdasági munkaünnepeket, de voltak saját népi ünnepei is, részben lokális emlékünnepek, közigazgatási ünnepek (pl. →fogadott ünnepek), másrészt egyes napok vagy periódusok, melyekhez →mágikus eljárások és hiedelmek (→hiedelem) kapcsolódtak (pl. újhold pénteke, vasárnapja stb., →nevezetes időpontok). – A nemzetközi munkásünnep, május 1., 1890 óta kapott jelentőséget a magyar népi kultúrában is; erről az Ethnographia első évfolyamában olvashatunk beszámolót. Jelentősek ma a társadalmi ünnepek is, mint: anyák napja, gyermeknap, nők napja, vasutas-nap, bányász-nap stb. – Irod.Kerényi Károly: Vom Wesen des Festes. Paideuma I. (Leipzig, 1938–40); Marót Károly: Rítus és ünnep (Ethn., 1940).
Dömötör Tekla
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.