vászonruhák: a testre húzott legalsó, testi, ill. fehér házivászon viselet. Közelebbről az ing-gatya, ill. ing-pendely, esetleg vászonszoknya. Télen inkább →alsóruhaként, nyáron sokszor felsőruhaként voltak használatosak. Ezekre időnként, a magyarság történelmének viszonylag könnyebb szakaszaiban, már a középkortól kezdve – a paraszti szűrposztó és bőrruhákon kívül – az úri viselet színes posztóiból vagy selymeiből való darabok rétegződtek. Ilyenek a női viseletben a fejkendő, a vállkendő, a szoknya, a kötény és a pruszlik. A férfi viseletben a lajbi, nadrág és a különböző ujjasok. A parasztság ezeket ahogyan tudta – átvette, természetesen olcsóbb, készen vett anyagból. Ám ahol a készpénzfizetési tehetség csekély volt, a szegényeknél ezeket a darabokat – a pénzbe nem, csak munkába kerülő – házi vászonból, a nagyobb igénybevételnek kitett darabokat az erősebb négynyüstös vászonból készítették. Így megvolt a női viseletben a →fejkendőnek, a →vállkendőnek, a →köténynek, a →pruszliknak és az →ujjasnak vászon megfelelője. Ez a magyarázata a férfi viselet vászonmellényének, a sokszor négynyüstösen szövött →vászonnadrágjának és vászonujjasainak, mint amilyen a vászondolmány, vászonkankó, →vászonkabát, valamint az erdélyi firiskó. – A nők a vászonruhákat a férfiaknál tovább hordták, és ez őket általánosabban jellemezte. Valószínűleg ez a magyarázata a nők „fehérnép”,,,fehércseléd” és „vászoncseléd” elnevezéseinek. – Irod.Györffy István: Viselet (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43); Kovách Aladár: A tolnamegyei Sárköz népviselete (Népr. Ért., 1907); Gönczi Ferenc: A göcseji s hetési népviselet (Népr. Ért., 1910); Györffy István: Matyó népviselet (Bp., 1956).
Gáborján Alice
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.