verses mese

Full text search

verses mese: a mesefeldolgozás egyik kedvelt formája, mely nálunk különösen a 19. sz. második felében volt divatban. A költő valamely népmese cselekményét megverseli, vagy népmesemotívumokat egyéni kompozíció szerint foglal versbe, valamely általa kicsiszolt, begyakorolt versformába. Az eredeti népnyelvi szövegből a szerkezeti váz mellett csupán a jellegzetes alakokat, ritkábban a jellegzetes nyelvi fordulatokat tartja meg, a szöveg megformálása, az általa kifejezett mondanivaló már a költő sajátja. A verses mese műköltői alkotás, a költői mű szerves része (pl. Fazekas Mihály: „Lúdas Matyi”; Arany János: „Rózsa és Ibolya”, „A hegedű”, „A fülemüle”; Gyulai Pál: „A szél és a nap”, „A gonosz mostoha”; Tompa Mihály: „A jávorfa”, „A szegény és a gazdag”; Móricz Zsigmond: „Állatmesék”). Költőink a népnyelvi szövegeket legtöbbször nem élő szóban, nem valamely kiváló paraszti mesemondó előadásában, természetes környezetben hallották, hanem többé-kevésbé sikerült rögzítésben olvasták. Az egy vagy több kézen keresztülment népmese rendszerint olyan fokú nyelvi károsodást szenvedett, hogy a költő, aki a nyelv művésze, hivatásának tekintette a paraszti költészet s ezáltal a népi kultúra felemelését. Nemcsak feljogosítva, hanem valósággal kényszerítve érezhette magát arra, hogy a gyakran szürke, színtelen szöveget újra költőivé varázsolja. A szabadságharc és az I. világháború közötti időszakban nemcsak jelentős költők, hanem közepes tehetségű verselők és fűzfapoéták is foglalkoztak népmesék megverselésével. „Alkotásaik” a nép számára készültek, és jórészt kalendáriumokban vagy ponyvafüzetek formájában jelentek meg. Ezek mintájára olykor maguk a paraszti mesemondók is versbe szedték tulajdon meséiket. Pl. Büszke Kocsis Miklós tekintélyes repertoárjának nagy részét párosrímű nyolcasokba szedte. A paraszti verses mese kapcsolatot tart a 17–18. sz.-i diákköltészettel is ( vőfélyvers). – Irod. Elek Oszkár: Petőfi Sándor: „János Vitéz”-e és a népmesék (Ethn., 1916); Solymossy Sándor: Arany János népiessége (Ethn.; 1917); Versényi György: Tompa Mihály népiessége (Ethn., 1917); Istvánovits Márton: Beiträge zur belletristischen Verwendung folkloristischer Texte (Acta Ethn., 1970).
Kovács Ágnes

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi