vesszőparipa
vesszőparipa: → utánzó játékszer. Kisfiúk bugás fejű nádat vagy vesszőt kezükben tartva, azt lábuk közé veszik, s szaladgálnak, lovagolnak vele. Petőfi Sándor „Szülőföldem” c. versében így ír gyermekkorára visszaemlékezve:
Lovagolok fűzfasípot fújva
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályúhoz mék, lovam inni kíván
Lovagolok szilaj nádparipán,
Vályúhoz mék, lovam inni kíván
Az ókori római gyerekeknek is kedvelt játékszere volt.
Haider Edit
