virágoskert

Full text search

virágoskert: lakóépület közelében valamilyen elrendezési elv szerint szépségükért, illatukért vagy gyógyhatásukért ültetett virágok együttese. Az ókori magas kultúrák vallásos tisztelettel övezték az ültetett virágokat. A középkori Európa és Mo. első virágkertészei szerzetesek voltak, akik kolostorkertekben gyógynövényeket (lat. herba) vagy vallási jelképként kezelt növényeket ( liliom, rózsa) ápoltak. A középkor vége felé a virágültetés szokása elterjedt, a vallásos virágszimbólumok elvilágiasodtak. A királyok és főnemesek által létesített várkertekbe már elsősorban a szépségükért ültették a virágokat ( szegfű, viola). – Az oszmán-törökök közvetítésével jutott Európába a tulipán. A törökök előrenyomulása újabb rózsafajtákat is ismertté tett a kontinensen. A 17–18. sz.-ban terjedtek el hazánkban az amerikai eredetű dísznövények ( büdöske), köztük több olyan, amelyet ma hasznos tápláléknövényként termesztünk ( paprika, paradicsom stb.) Lippai György érsek szervezőmunkájának eredményeként keletkezett a korának európai színvonalán álló pozsonyi prímási kert. Az érsek ösztönzésére írta meg öccse, Lippai János Posoni kert (Bécs, 1664) c. munkáját, a kert leírását, mely másfél századon át hatással volt a mo.-i dísznövény-, zöldség- és gyümölcskertészetre. – A 17. sz.-ban már a legtöbb főúri kastély körül virágtáblás kertek pompáztak és a virágok ültetése általános szokás volt a nemesi udvarházak és a polgárházak kertjében is. A barokk és rokokó kertművészet mesterkéltségének (francia kert) ellensúlyozására a felvilágosodás eszmeáramlatának hatására, a polgárság a 19. sz.-ban a virágos tájkertet hozta divatba (angol kert). Mo.-on a 18. sz. vége felé és a 19. sz. elején tűntek fel az első paraszti virágoskertek. A parasztok által ültetett virágok közt sok volt az olyan gyógynövény, amely már a kolostorkertekben is virult. A paraszti virágültetésre a művészi kertkultúrák nem hatottak. – Korán elterjedtek a cserepes dísznövények ( rezeda, rozmaring, később a muskátli), de a paraszti virágoskert is sokáig a vagyoni helyzet függvénye volt, csak az utóbbi 3–4 évtizedben vált általánossá a magyar nyelvterületen. ( még: bazsarózsa, előkertes beépítés, gyöngyvirág, margaréta, nefelejcs, orgona, őszirózsa, tubarózsa) – Irod. Rapaics Raymund: A magyarság virágai (Bp., 1932); Rapaics Raymund: Magyar kertek (Bp., 1940); Holló László–Papp János–Ujváry Zoltán: Ej-haj, gyöngyvirág... Virág a magyar népi kultúrában (Debrecen, 1972); Péntek György–Szilágyi Dezső: Magyar parasztkertjeink (Műemlékvédelem, 1978); Szabó Attila–Péntek János: Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen (Népismereti Dolgozatok, Bukarest, 1980).
Kósa László

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi