vízi közlekedés, vízi szállítás: a közlekedésnek és áruszállításnak az a módja, amelyben a víz (folyó vagy állóvíz) éppen olyan fontos szerepet kap, mint a közlekedő vagy szállító eszköz. A folyók esetében a víz több mint út: erő is, amely mozgatja a közlekedési, ill. szállító eszközt, a vízi járművet. A legegyszerűbb vízi közlekedési mód az →úszás. A vízi átkelő eszközök legkezdetlegesebb módja az egyes szálfa, majd nádkévékből, farönkökből vagy deszkákból egyberótt →csámesz; fejlettebbek a különféle →kompok, hidasok (két part között járó hidak: Székelyföld), majd a hajók (bödönhajók), →csónakok és ladikok következnek. Ez utóbbi három a vízen való járás-kelés és munkavégzés (halászat, nád- és gyékényvágás stb.) legfontosabb kis eszközei, amelyeken már terhet is szállíthattak, vagyis ezek már nemcsak egyik partról a másikra való átjutást szolgálták, hanem valódi közlekedő, szállító eszközök. A vízi teherszállítás egyik jelentős módja volt a tutajozás, amikor is a →tutaj maga is áru volt, de ugyanakkor hasznos terhet (tűzifát, deszkát, sót stb.) is szállítottak rajta. A személy- és áruszállítás igazi eszközei voltak: a →dereglyék, →bárkák és a →fahajók különféle változatai: a →tetejes hajók, a →tetejetlen hajók vagy pusztahajók. A fahajókat rendeltetésük, ill. a szállított áru szerint nevezték: búzáshajónak, dohányos-, só-, boros-,zöldséges- vagy kofa-, káposztás-, téglás-, kő- és sárhajónak (sóder vagy homok szállító) stb.; méretük, befogadó képességük szerint voltak: 6, 8 vagonos hajók, 600 q-s hajók, más elnevezés szerint: 22, 27, 32 →bókonyos, ill. hablábas hajók stb. – A vízi közlekedésben fontos szerep jutott a hajóvontató utaknak (más néven: lójáró, lóvágás, cukkjáró, ficsórjárás, pating, taposó út stb.). (→ még: vontatók útja) – Irod.Gunda Béla: Magyarország belvízi hajózása (Bp., 1899); Takáts Sándor: Kereskedelmi utak Magyarország és az örökös tartományok között a XIII. században (Magy. Gazdaságtört. Szle, 1900–1904); Kováts Ferenc: Adalékok a dunai hajózás és a dunai vámok történetéhez az Anjouk korában (Magy. Gazdaságtörténelmi Szle, 1901); Mendöl Tibor: A dunai víziút jelentősége (Természettudomány, 1946); Dezsényi M.–Hernády Ferenc: A magyar hajózás története (Bp., 1967).
K. Kovács László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.