Dobrudzsa
Dobrudzsa <Dobrogea>: földrajzi terület a Fekete-tenger mellett a Duna torkolatától D-re. Nevét Dobrotics havasalföldi fejedelemről kapta. Területe kb. 24000 km2. É-i nagyobbik része Ro-hoz, D-i kisebbik része Bulgáriához tartozik. Fátlan, füves puszta, a tengerpart feltöltött mocsaras, lagunás vidéke. Története: a Római Birodalomhoz, majd Bizánchoz került. A szlávok térhódítása után a Bolgár Császárság része. Területén Dobrotics havasalföldi fejedelem (1350-1380) önálló államot szervezett. A XV. szd. elején török uralom alá került. Az 1877-1878 közötti orosz-török háborút lezáró San Stefanó-i béke és a berlini kongresszus határozata alapján 1878-ban É-~-t Ro., D-~-t Bulgária kapta meg. 1913-ban a II. balkáni háború alatt Ro. elfoglalta ~ D-i, bolgárok által lakott részét. 1916-ban ~ területét bolgár és n. csapatok szállták meg. 1919-ben a Neuilly-i békében ~ egész területét Ro-hoz csatolták. 1940-ben Bulgária visszakövetelte D-~-t, amit az 1940.szept.7-i →craiovai egyezményben megkapott. Ezt az 1947. évi párizsi →békeszerződés megerősítette, ezzel a D-~ Bulgáriához tartozása az I.vh-t lezáró versailles-i békerendszer egyetlen olyan területi módosítása, amely a II.vh. alatt keletkezett, s utána is érvényben maradt. ⬩ SJ, 194.
